DIÓSI Máté: Azért a víz az úr!, 2016
Petőfi Sándor (1823-1849) költeményei, élete a magyar irodalom, kultúra egyik legfontosabb pillérének tekinthető, a róla kialakult kép lassan kétszáz éve foglalkoztatja az embereket. Petőfiről azonban csak egyetlen hiteles kép maradt fenn, az ismert dagerrotípia, amely a korabeli romantikus, idealizált ábrázolásokkal ellentétben egy hús-vér fiatalember képét tárja elénk. Ebből a dagerrotípiából kiindulva keressük a mai Petőfi-képet. Milyen kép él bennünk kétszáz évvel születése után a költőről és a munkásságáról? Hogyan lehet a nemzeti kultúra ennyire emblematikus alakjához közelíteni manapság? Hogyan nézne ki ma, mint kortárs költő, milyen lenne egy mai Petőfi portré? Milyen közegben töltené a hétköznapokat, hol és hogyan fogalmazódna meg a Nemzeti dal? A fenti felvetések mentén igyekszünk körüljárni a mai Petőfi-képet, amely bennünk él: bemutatni, hogy a költő alakja és munkássága miként kapcsolódik a kortárs magyar fotográfiához, s megmutatni a szöveg és kép közötti kapcsolódási pontokat.
DOROGI Enikő: Az Alföld, 2020
dr. TÓTA Krisztián: "Hírös város az aafödön Kecskemét....Tista-Duna közti tájbeszéd szerint", 2022
LEBREUILLY-DOBOS Rhea: Föltömádott ( A víz azúr),2023
MÉCSES Éva Hilda: Petőfi vándorlása, 2022
MÓKUS Anita: Anyám tyúkja, 2022
KAJDOCSI Szabolcs: Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban...., 2021
PETRI Csenge: Haza és haladás, 2022
SZILI Ferenc: Petőfi a Dunán, 2023
SZITA László: Dicső hely a hölgyek szíve, 2022
BERECZKI Nóra: Petőfi posztol, 2023
BOROS Károlyné: A tél halála, 2022
A kállítás megtekinthető 2023. 04. 26-ig a RANDOM Galériában ( 1114 Budapest, Bartók Béle út 33, Nyitvatartás: szerda-péntek 15-18)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.